Om Bhúr Bhuvah Svah Thath savithur Varenyam
Bhargo Dévasya Dhímahi Dhiyo io Nah Pracodayát
Bhargo Dévasya Dhímahi Dhiyo io Nah Pracodayát
Egy fordítása:
Om, föld, asztrális világ és menyország. Meditáljunk ama megtisztult istenség mindenen túltevő ragyogásán. Bárcsak Ő lelkesítené a gondolatot.
További magyarázat:
Mi a gáyatrí jelentése? A szó: gáyatrí, két szanszkrit szóból áll össze: gánat (ami énekelt) és tráyate (felszabadít), jelentése pedig: a dal, amely által elérjük a megváltást, a megnyugvást, a felszabadulást. A gáyatrít veda-mátáként, a Vedák anyjaként ismerik, mert a gáyatríból nyilvánult meg a kezdeti egy Veda. Ha megvizsgáljuk a Vedák kijelentéseit a legsűrűbb aforizmáktól a legrészletesebb kifejezésekig, azt látjuk, hogy az egész az omkárával, az om szótaggal kezdődik.
A gáyatrí két szóból áll össze: gánat és tráyate. A tráyate a végső cél (svarúpena vyavasthitih) pozitív elérését jelenti, a gánat pedig nem pusztán csak hangot, hanem zenei hangot. Azt a zenei hangot, amely a legmagasabb rendű, igenlő felszabadulást adományozza nekünk, ez pedig nem más, mint Srí Caityana sankírtanája, vagy Srí Krsna fuvolájának dala. Ily módon a gáyatrí-mantra bensőséges jelentése a következő:
Az első szó az om. Az om a bíja-mantra, a mag, amely az egész mindenséget magába foglalja. A következő szó a bhúr. Bhúr a helyet jelöli, ahol mi vagyunk, bhú-lokát, az érzékszervi tapasztalás világát. A következő: bhuvah. Bhuvar-loka a mentális befogadás világa, ami a támogatója, háttere és kiváltó oka tapasztalásainknak. Az, hogy most itt vagyunk a tapasztalás világában nem véletlen, korábbi karmánknak köszönhetően értük el ezt a helyzetet. A fizikai sík csupán megelőző elmebéli indítékaink eredménye. A korábbi karma finomfizikai világát, a mentális síkot nevezzük Bhuvar-lokának. Az ezt követő szó a svah. Bhuvar-loka felett találjuk Sva-lokát. A mentális világ elfogadást és elutasítást jelent: „Ezt szeretem, azt nem.” Sva-loka a döntés síkja, az értelem világa (Buddhi-loka). Értelmünk azt mondja nekünk: „Lehet, hogy tetszik ez a dolog, de ne tedd meg, mert a végén te leszel a vesztes.” A józan ész eme síkját hívják Sva-lokának. Ily módon, három általános burokból épül fel az anyagi világ: a durva-fizika világ (bhúr), a mentális világ (bhuvah) és az értelmi világ (svah).
Természetesen a részletesebb vizsgálat hét burkot fed fel: Bhúr-, Bhuvah-, Svah-, Mahá-, Jana-, Tapa- és Satya-loka. Sanátana Gosvámí részletesen foglalkozik a kérdéssel Brhad-bhágavatámrta című művében. Itt ennek a hét szférának az összegzése jelenik meg, az anyagi létezés három síkjában. Ezt a három síkot foglalja magába a tat szó.
A brahma-gáyatrí következő szava a savitur. A savitur általában Súryára, a Napra utal. A Nap pedig a ragyogó, a mindent megvilágító, ami által mindent láthatunk. Ez a három durva- és finom-fizikai szféra egy különleges dolog által látható számunkra (savitur). De mi ez a savitur? Nem más, mint a lélek. A világot valójában nem a Nap által, hanem a lélek által látjuk. Valójában mi adja nekünk az érzékelést, és teszi lehetővé a durvább sík megpillantását? A Bhagavad-gítá szerint (yathá prakásayaty ekah krtsnam lokam imam ravih) nem a Nap, hanem a lélek. Naphoz hasonlatosan, a lélek fedi fel ezt a világot. A Nap megmutathatja szemünk színét, a fül felfedheti a hang világát, a kéz érzékelheti a tapintott világot, de mindezek középpontjában a lélek áll. A lélek ad fényt e világnak, ő belőle jön a tudatosság fénye, amely által megérthetjük környezetünket, az érzékelés világát. Nélküle nem létezik semmiféle érzékelés, ezért itt a savitur, amely általában a Napot jelöli, egyedül csak a lélekre utalhat, mert Naphoz hasonlatosan a lélek tesz láthatóvá mindent.
Anyagi létezésünk fizikai, mentális és értelmi sík által kifejezett, mind a hét szférája egyesül egyetlen entitásban: tat — az. A tat-ot, az az-t a Nap teszi láthatóvá, azaz a lélek. Az egyéni lélek az oka ennek a világnak. Berkley szerint: nem az elme van a világban, hanem a világ van az elmében. Itt azt találtuk, hogy mindent a Nap tesz láthatóvá. Ha nincs Nap, minden sötétségbe burkolódzik, semmit sem lehet látni. Fény nélkül tehát, semmi sem látszik, és ez a fény maga a lélek. A lélek az alany, és a lélek tárgya a tapasztalás hét anyagi szférája.
A gáyatrí-mantra következő szava a varenyam. A varenyam azt jelenti pújya: imádott, tisztelt. Ez arra utal, hogy noha az anyagi síkon, a tárgy síkján, a lélek az alany, létezik egy másik birodalom, amelyet a lélek imád és tisztel. Ez a Felsőlélek világa. Az anyagon túli létezés imádandó síkját bhargoként ismerik. A bhargo az alany feletti világot, a Felsőlelket jelenti. Ezt a Srímad Bhágavatam is megemlíti első versében: dhámná svena sadá nirasta-kuhakam satyam param dhímahi. Sríla Vyásadeva azt mondja, egy másik világról fog beszélni, melynek ősi fénykoszorúja oly hatalmas, hogy sugarai félresöpörnek minden tévképzetet. Az alany a lélek, a tárgy pedig a tapasztalás világa, de az imádandó felsőbb alany felette áll mindkettőnek. A bhargo szó azt jelenti: „a léleknél finomabb” és „a léleknél fontosabb helyzetű”. Ez csak a Felsőlelket, a Paramátmát jelentheti. Általánosságban persze a bhargo szó ragyogást, fénysugarat jelent. De ahogyan a röntgen-sugár is képes felfedni azt, amit a szem nem láthat, a bhargo, azaz a svarúpa-sakti, a vakítóbb ragyogású fény is képes megvilágítani a lelket. De ez az energia, bhargo, vajon kihez tartozik? A devához. S mi a deva jelentése? Azt jelenti: „aki gyönyörű és játékos”. Birodalma bhargo, ragyogó, és varenyam, imádandó a jívák, lelkek számára. Milyen a svarúpa-sakti természete? Vaibhava, Srímati Rádhárání kiterjedése. Övé minden felelősség, képesség és lehetőség Krsna szolgálatát illetően. A bhargo nem kevesebb, mint a vaibhava, Srímatí Rádhárání testének kiterjedése, melyben minden fellelhető Krsna szolgálatára. A bhargo, a mahábhávát képviseli, az eleve uralt részt, míg a deva, Krsna Maga, a Rasarája, az eleve uralkodó fél.
A gáyatrí-mantrában egy kéréssel találkozunk: bhargo devasya dhímahi — „gyere és meditálj!” Milyen fajta meditáció lehetséges az odaadás ezen síkján? Nem valamiféle elvont szemlélődés, hanem szolgálat, imádat, krsnánusilanam. A dhímahi azt jelenti: „részt venni egy önkéntelen áramlásban, Vrndávana odaadás-folyamában.” De mi lesz az eredmény (dhiyo yo nah pracodayát)? Képességünk az imádatra növekedni fog. Ahogy szolgálatunkat végezzük, jutalomként egyre nagyobb képességet és hajlandóságot fogunk érezni hozzá, hasonlatosan a tőkésített kamathoz (dása kari’ vetan more deha prema-dhana). Ily módon a bennünk lévő odaadás újra és újra csak nőni fog. A dhímahi jelentése árádhana, imádat. Nem lehet másként leírni, csak az árádhana, a pújá és a sevá fogalmaival, a rajongó imádattal és a szerető szolgálattal. A dhí szó nyelvi kapcsolatban áll a buddhi szóval, ami általánosságban azt jelenti: amit az értelmünkkel imádunk. De itt, a dhí arra a tiszteletreméltó értelemre utal, ami leszáll a földi síkra és fejleszti szolgálatunkat. Így a dhímahi nem absztrakt meditáció, hanem odaadó szolgálat. Ez a gáyatrí-mantra mögöttes jelentése.
1.
Seregszemle a kuruksetrai csatamezőn
Az ellenséges seregek felsorakoztak. Arjuna a hős vitéz kedves rokonait, tanítóit, barátait pillantja meg mindkét oldalon, harci vágyban égve, készen arra, hogy életüket áldozzák a csatában. Együttérzés és bánat önti el, ereje elhagyja, elméjén zavar lesz úrrá, s nem akar többé harcolni.
2.
Az ellenséges seregek felsorakoztak. Arjuna a hős vitéz kedves rokonait, tanítóit, barátait pillantja meg mindkét oldalon, harci vágyban égve, készen arra, hogy életüket áldozzák a csatában. Együttérzés és bánat önti el, ereje elhagyja, elméjén zavar lesz úrrá, s nem akar többé harcolni.
2.
A Bhagavad-Gíta tartalmának összefoglalása
Arjuna meghódol az Úr Krisna előtt, és a tanítványa lesz. Krisna az átmeneti anyagi test és az örök szellemi lélek közötti alapvető különbségről tanítja őt. Beszél a lélekvándorlásról, a Legfelsőbb önzetlen szolgálatának természetéről és az önmegvalósítást elért ember jellemzőiről.
3.
Arjuna meghódol az Úr Krisna előtt, és a tanítványa lesz. Krisna az átmeneti anyagi test és az örök szellemi lélek közötti alapvető különbségről tanítja őt. Beszél a lélekvándorlásról, a Legfelsőbb önzetlen szolgálatának természetéről és az önmegvalósítást elért ember jellemzőiről.
3.
Karma-yoga
Ebben az anyagi világban mindenkinek cselekednie kell. A tettek vagy az anyagi világhoz kötik az embert, vagy kiszabadítják onnan. A Legfelsőbb örömére önzetlenül cselekedve bárki felszabadulhat a karma (a tett és visszahatás) törvénye alól, és elsajátíthatja az önvalóról és a Legfelsőbbről szóló transzcendentális tudást.
4.
Ebben az anyagi világban mindenkinek cselekednie kell. A tettek vagy az anyagi világhoz kötik az embert, vagy kiszabadítják onnan. A Legfelsőbb örömére önzetlenül cselekedve bárki felszabadulhat a karma (a tett és visszahatás) törvénye alól, és elsajátíthatja az önvalóról és a Legfelsőbbről szóló transzcendentális tudást.
4.
Transzcendentális tudás
A transzcendentális tudás - a lélekre, Istenre és kettőjük kapcsolatára vonatkozó lelki tudás - megtisztít és felszabadít. Ez a tudás önzetlen odaadó cselekedetek (karma-yoga) gyümölcse. Az Úr feltárja a Gíta ősidőkbe visszanyúló történetét, beszél annak céljáról és jelentősségéről, hogy időről időre alászáll az anyagi világa, valamint elmondja, milyen fontos, hogy egy guruhoz, egy lelki megvalósítást elért tanítóhoz forduljunk.
5.
A transzcendentális tudás - a lélekre, Istenre és kettőjük kapcsolatára vonatkozó lelki tudás - megtisztít és felszabadít. Ez a tudás önzetlen odaadó cselekedetek (karma-yoga) gyümölcse. Az Úr feltárja a Gíta ősidőkbe visszanyúló történetét, beszél annak céljáról és jelentősségéről, hogy időről időre alászáll az anyagi világa, valamint elmondja, milyen fontos, hogy egy guruhoz, egy lelki megvalósítást elért tanítóhoz forduljunk.
5.
Karma-yoga - cselekvés Krisna-tudatban
Minden tettét végrehajtva, ám bensőjében azok gyümölcséről lemondva a transzcendentális tudás tüzében megtisztult bölcs eléri a békét, megszabadul a ragaszkodástól, lelki látásmódra tesz szert és boldog lesz.
6.
Minden tettét végrehajtva, ám bensőjében azok gyümölcséről lemondva a transzcendentális tudás tüzében megtisztult bölcs eléri a békét, megszabadul a ragaszkodástól, lelki látásmódra tesz szert és boldog lesz.
6.
Dhyana-yoga
Az astanga-yoga mechanikus meditációjának gyakorlásával az ember képes uralkodni elméje és érzékei fölött, figyelmét pedig Paramátmára (a Felsőlélekre, az Úr szívben lakozó formájára) összpontosíthatja. Ez a yoga-folyamat a samadhiban tetőzik, amikor az ember tudata teljesen a Legfelsőbbe merül.
7.
Az astanga-yoga mechanikus meditációjának gyakorlásával az ember képes uralkodni elméje és érzékei fölött, figyelmét pedig Paramátmára (a Felsőlélekre, az Úr szívben lakozó formájára) összpontosíthatja. Ez a yoga-folyamat a samadhiban tetőzik, amikor az ember tudata teljesen a Legfelsőbbe merül.
7.
Az Abszolútról szóló tudás
Az Úr Krisna a Legfelsőbb Igazság, a legfelsőbb ok, valamint minden anyagi és lelki dolog fenntartó ereje. Az emelkedett lelkek odaadóan meghódolnak Neki, míg az istentagadók elméjét másféle imádat köti le.
8.
Az Úr Krisna a Legfelsőbb Igazság, a legfelsőbb ok, valamint minden anyagi és lelki dolog fenntartó ereje. Az emelkedett lelkek odaadóan meghódolnak Neki, míg az istentagadók elméjét másféle imádat köti le.
8.
A Legfelsőbb elérése
Ha valaki élete során, különösen pedig a halál pillanatában nagy odaadással az Úr Krisnára emlékezik, eljuthat az Ő legfelsőbb hajlékára, túl ezen az anyagi világon.
9.
Ha valaki élete során, különösen pedig a halál pillanatában nagy odaadással az Úr Krisnára emlékezik, eljuthat az Ő legfelsőbb hajlékára, túl ezen az anyagi világon.
9.
A legbizalmasabb tudás
Az Úr Krisna a Legfelsőbb Isten, az imádat legfelsőbb középpontja. A lélek a transzcendentális szolgálaton (a bhaktin) keresztül örök kapcsolatban áll Vele. Tiszta odaadását felébresztve visszatérhet Hozzá a lelki világba.
10.
Az Úr Krisna a Legfelsőbb Isten, az imádat legfelsőbb középpontja. A lélek a transzcendentális szolgálaton (a bhaktin) keresztül örök kapcsolatban áll Vele. Tiszta odaadását felébresztve visszatérhet Hozzá a lelki világba.
10.
Az Abszolút fennsége
Az anyagi és a lelki világban minden csodálatos megnyilvánulás, erő nagyság és fennség csupán Krisna isteni energiáinak és fennségének töredéke. Mint minden ok legfelsőbb oka, minden létező fenntartója és lényege, Krisna minden teremtett lény számára a legfelsőbb imádandó személy.
11.
Az anyagi és a lelki világban minden csodálatos megnyilvánulás, erő nagyság és fennség csupán Krisna isteni energiáinak és fennségének töredéke. Mint minden ok legfelsőbb oka, minden létező fenntartója és lényege, Krisna minden teremtett lény számára a legfelsőbb imádandó személy.
11.
Az univerzális forma
Az Úr Krisna isteni szemekkel ajándékozta meg Arjunát, s megmutatta neki látványos, végtelen formáját, a kozmikus univerzumot. Ezzel végleg bizonyosságot tesz isteni mivoltáról. Elmondja, hogy szépséges emberi formája az Istenség eredeti formája, melyet csakis az odaadó szolgálaton keresztül lehet megpillantani.
12.
Az Úr Krisna isteni szemekkel ajándékozta meg Arjunát, s megmutatta neki látványos, végtelen formáját, a kozmikus univerzumot. Ezzel végleg bizonyosságot tesz isteni mivoltáról. Elmondja, hogy szépséges emberi formája az Istenség eredeti formája, melyet csakis az odaadó szolgálaton keresztül lehet megpillantani.
12.
Odaadó szolgálat
A bhakti-yoga, az Úr Krisna tiszta odaadó szolgálata a legmagasabb rendű és legmegfelelőbb eszköz a Krisna iránti tiszta szeretet eléréséhez, ami a lelki élet végső célja. Akik ezt a magasztos utat járják, isteni természetre tesznek szert.
13.
A bhakti-yoga, az Úr Krisna tiszta odaadó szolgálata a legmagasabb rendű és legmegfelelőbb eszköz a Krisna iránti tiszta szeretet eléréséhez, ami a lelki élet végső célja. Akik ezt a magasztos utat járják, isteni természetre tesznek szert.
13.
A természet, az élvező és a tudat
Aki megérti a testet, a lelket és a fölöttük álló Felsőlélek közötti különbséget, kiszabadul ebből az anyagi világból.
14.
Aki megérti a testet, a lelket és a fölöttük álló Felsőlélek közötti különbséget, kiszabadul ebből az anyagi világból.
14.
A természet három kötőereje
Minden testet öltött lélek a természet három kötőerejének, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének a irányítása alatt áll. Az Úr Krisna megmagyarázza, mik ezek a kötőerők, hogyan hatnak ránk, hogyan lehet legyőzni őket, valamint elmondja mi jellemzi azt az embert, aki elérte a transzcendentális állapotot.
15.
Minden testet öltött lélek a természet három kötőerejének, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének a irányítása alatt áll. Az Úr Krisna megmagyarázza, mik ezek a kötőerők, hogyan hatnak ránk, hogyan lehet legyőzni őket, valamint elmondja mi jellemzi azt az embert, aki elérte a transzcendentális állapotot.
15.
A Legfelsőbb Személy elérésének yogája
A védikus tudás végső célja, hogy megszabaduljunk a kötelékektől, melyek az anyagi világhoz fűznek bennünket, s megértsük, hogy az Úr Krisna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Aki megérti, kicsoda Isten, az meghódol Előtte, s odaadó szolgálatához lát.
16.
A védikus tudás végső célja, hogy megszabaduljunk a kötelékektől, melyek az anyagi világhoz fűznek bennünket, s megértsük, hogy az Úr Krisna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Aki megérti, kicsoda Isten, az meghódol Előtte, s odaadó szolgálatához lát.
16.
Az isteni és a démoni természet
Akik démonikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és a szentírások parancsait figyelmen kívül hagyva, saját szeszélyeiket követve élnek, alacsonyabb rendű fajokban születnek újjá, és létük az anyag börtönében tovább folytatódik. Akik azonban isteni tulajdonságok birtokában vannak, és a szentírások szabályainak engedelmeskedve élnek, lassanként lelki tökéletességre tesznek szert.
17.
Akik démonikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és a szentírások parancsait figyelmen kívül hagyva, saját szeszélyeiket követve élnek, alacsonyabb rendű fajokban születnek újjá, és létük az anyag börtönében tovább folytatódik. Akik azonban isteni tulajdonságok birtokában vannak, és a szentírások szabályainak engedelmeskedve élnek, lassanként lelki tökéletességre tesznek szert.
17.
A hit fajtái
Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően háromféle hit van, amely e kötőerőkből származik. Azoknak a tettei, akiknek hitét a szenvedély és a tudatlanság jellemzi, csupán átmeneti, anyagi eredményekkel járnak, míg a jóságban, a szentírások parancsait követve végrehajtott tettek megtisztítják a szívet, és az Úr Krisnába vetett tiszta hithez, valamint az Iránta érzett odaadáshoz vezetnek.
18.
Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően háromféle hit van, amely e kötőerőkből származik. Azoknak a tettei, akiknek hitét a szenvedély és a tudatlanság jellemzi, csupán átmeneti, anyagi eredményekkel járnak, míg a jóságban, a szentírások parancsait követve végrehajtott tettek megtisztítják a szívet, és az Úr Krisnába vetett tiszta hithez, valamint az Iránta érzett odaadáshoz vezetnek.
18.
Végkövetkeztetés - a tökéletes lemondás
Krisna elmagyarázza a lemondás jelentését, és arról beszél, milyen hatással vannak a természet kötőerői az ember tudatára és tetteire. Elmondja, mi a Brahman-megvalósítás, beszél a Bhagavad-Gíta dicsőségéről és végkövetkeztetéséről: a vallás legmagasabbrendű formája az Úr Krisna előtti abszolút, feltétlen, szeretetteljes meghódolás, ami megszabadítja az embert minden bűntől, teljes megvilágosodással áldja meg, és képessé teszi arra, hogy visszatérjen Krisna örök lelki hajlékára.
Krisna elmagyarázza a lemondás jelentését, és arról beszél, milyen hatással vannak a természet kötőerői az ember tudatára és tetteire. Elmondja, mi a Brahman-megvalósítás, beszél a Bhagavad-Gíta dicsőségéről és végkövetkeztetéséről: a vallás legmagasabbrendű formája az Úr Krisna előtti abszolút, feltétlen, szeretetteljes meghódolás, ami megszabadítja az embert minden bűntől, teljes megvilágosodással áldja meg, és képessé teszi arra, hogy visszatérjen Krisna örök lelki hajlékára.
No hay comentarios:
Publicar un comentario